Szilárd testek rugalmas, hőtágulási és képlékeny folyamatainak termodinamikája Thermodynamics of elastic, thermal expansion and plastic processes of solid bodies

ÖSSZEFOGLALÁS: A szilárd testek termodinamikai tárgyalásának egyik alappillére a szilárd közeg mozgásainak leírása. Az irodalomban hagyományosan elterjedt közegkinematika számos problémáját nemrég sikerült (kutatócsoportunknak) kiküszöbölni. Erre az alapra újra fel kell építeni a termodinamikát, és ennek a munkának az eddig elért eredményeiről számolunk itt be. A rugalmas, hőtágulási és képlékeny folyamatokat együttesen leíró termodinamikai egyen¬letrendszert kisdeformációs közelítésben ismertetjük, oldjuk meg egy numerikus példán, majd az egyes viselkedéseket egy kísérlet eredményein keresztül mutatjuk be. ABSTRACT: The description of the motion of a solid continuum is a basic ingredient of the thermodynamics of solid bodies. The several problems of the widespread traditional approach to the kinematic quantities of continua has been recently successfully eliminated (by our research group). Thermodynamics has to be rebuilt upon this basis, and, here, we report on the results of this work that have been reached so far. We present the thermodynamical sys¬tem of equations describing elastic, thermal expansion and plastic processes together, shown in the small deformation approximation, then we solve the equations in a numerical example, and illustrate the various types of behaviour via the results of an experiment

Szemantikai intuíciók mint nyelvészeti adatok = Semantic intuitions as linguistic facts

A projektum szemantikai intuíciók vizsgálatával foglalkozott. Ezen belül az egyik kutatott területet a szavak elsődleges és nem elsődleges jelentéseinek egymáshoz való viszonya, illetőleg különböző szavak közötti szemantikai viszonyok alkották. Az elemzések eredménye: a poliszémiát előállító és reprezentáló eljárások, azon belül is a magyar főnévi poliszémiatípusok klasszifikációja, valamint az implicit argumentumok - a szemantikai intuíciókra mint adatokra erőteljesen támaszkodó - értelmezésalapú magyarázatának kritikai felülvizsgálata. Projektumunk másik nagyobb kutatási terepét a metaforákra vonatkozó intuitív ítéletek képezték. A metaforák azonosítására vonatkozó - intuitív ítéleteken alapuló - kognitivista eljárások áttekintése tisztázta, hogy a metaforák megragadására lehetőség nyílik mind elméletspecifikus, mind pedig többé-kevésbé elméletsemleges szinten. Ezzel pedig megnyílik az út a metaforakutatásban használt adatok problémáinak újragondolása felé. A részprojektum további eredménye: kísérletekkel igazoltuk, hogy kvantifikálható a nyelvhasználók metaforákra vonatkozó intuitív esztétikai értékítélete. Végül a nyelvtanulással foglalkozó részprojektum didaktikai és módszertani javaslatokat fogalmazott meg az idegen nyelvű szövegértés fejlesztésére. | The aim of this project was the examination of semantic intuitions. More specifically, one of the topics under consideration was that of relationships between primary and secondary meanings of words, and the semantic relationships between words in general. As a result of the analyses, a classification of the procedures that derive and represent polysemy, and of the types of polysemy in Hungarian nouns, was developed. Furthermore, the interpretational explanation of the licensing of implicit arguments, which heavily relies on semantic intuitions, was critically assessed. Another significant field of research of our project was that of intuitive judgments pertaining to metaphors. Certain cognitivist procedures of metaphor identification that are based on intuitive judgments were reviewed, and it was established that metaphors can be delimited both on a theory-specific and on a more or less theory-neutral level. This opens the way to a reconsideration of problems pertaining to data in metaphor research. A further result that was reached in this part of the project was an experimental verification of the assumption that speakers? intuitive aesthetic value judgments pertaining to metaphors can be quantified. Finally, the part of the project that dealt with language learning put forward didactic and methodological proposals for improving the comprehension of foreign language texts

A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban

Indexical demonstratives in Hungarian: an experiment This paper examines various hypotheses regarding the choice of Hungarian proximal and distal indexical demonstratives in an experimental framework. More specifically, three factors (i.e. distance, accessibility and contrastive vs. non-contrastive contexts) that might influence the selection of indexical proximals vs. distals are defined and their role in influencing the choice of demonstratives in a production study is examined. Using the so called scripted dialogue technique it is shown that there is a significant difference between the choice of indexical demonstratives depending on the nature of context (contrastive vs. non-contrastive). In non-contrastive contexts distance plays a crucial role, while accessibility as a governing factor influencing the choice of indexicals is ruled out. However, in contrastive contexts the pattern of demonstratives changes, distals are selected even when the entity being referred to is close to the speaker, i.e. in contrastive contexts distance as a factor competes with some other factor. Vizsgálódásaink célja az indexikális főnévi mutató névmások használatára vonatkozó hipotézisek tesztelése a magyar nyelvre vonatkozóan kísérletes eszközökkel. Az ún. scripted dialogue technikával egy produkciós kísérlet során a távolság és az elérhetőség faktor szerepét vizsgáltuk semleges kontextusokban, továbbá összevetettük a névmások használatát neutrális és kontrasztáló kontextusokban. Megállapítottuk, hogy semleges (nem kontrasztáló) kontextusokban a távolság a hagyományos elképzelésnek megfelelően döntő faktor a magyarban, azonban az elérhetőség, mint faktor nem játszik szerepet a névmások megválasztásában. Kontrasztáló kontextusokban viszont, ahol munkadefiníciónk szerint a referens könnyen elérhető és térben közel helyezkedik el a beszélőhöz, a névmások gyakorisága megváltozott: a mély hangrendű demonstratívumok száma szignifikánsan megnőtt, holott a referens a beszélőhöz közel helyezkedett el. Ez arra utal, hogy kontrasztív kontextusokban a távolság faktor kompetitív viszonyba kerül valamilyen más faktorral